Mindent a fejtetvekről
A fejtetvek 2,0–3,5 mm-es, szárny nélküli rovarok, amelyek csak az emberi fejen, a hajban élnek. Főként a fülek mögött és a tarkótájon gyakori az előfordulásuk.
Nem tudnak ugrani és repülni, de horogszerű karmokban végződő hat erős lábuk segítségével vándorolnak. Az átvitel emberről emberre történik, ezért az olyan tárgyak, mint a közös használatú sapkák, hajkefék vagy a hajas fejbőrrel érintkező kiegészítők ritkán okozhatják a fejtetvek terjedését. Mivel a gyerekek gyakran egymás közelségében játszanak, a tetvek az egyik gyermek hajas fejbőréről a másikra költöznek, amikor a gyermekek fejei közel vannak egymáshoz. A tetvek terjedésének egyik fő oka a tetvek fokozott rezisztenciája a rovarirtó szereket alkalmazó neurotoxikus hatásmechanizmusú régi kezelésekre. Ezen kezelések némelyike nem öli meg a serkéket (petéket), a tetvek újra és újra visszatérnek és egyik gyermekről a másikra terjednek.
A NYDA ® express segítségével, most egy olyan megoldáshoz juthat, ami nemcsak a kifejlett
fejtetvek és lárváik ellen hatásos, de a petéiket (serkéket) is képes eliminálni. A jó hír az, hogy
a NYDA ® express fizikai úton hat, így megelőzi a rezisztencia kialakulását. Fulladásos
hatásmechanizmussal öli meg a fejtetveket és serkéiket.
A fejtetvek és serkéik életciklusa
A fejtetvek fejlődése három szakaszra tagolódik: peték (serkék), lárvák vagyis nimfák (1-2 mm hosszú) és kifejlett állatok.
A fejtetű fertőzés kezelésekor, a terápia hatékonysága érdekében elengedhetetlen, hogy a fejlődés minden szakaszában lévő tetveket kiírtsuk, tehát a kifejlett tetveket, a lárváikat és petéiket (serkék) is eliminálni kell a probléma biztos megszüntetése érdekében.
A petéből általában kb. három hét elteltével fejlődik ki a kifejlett állat (vagyis ami képes saját petéket rakni). A fejlődésük a környezeti hőmérséklettől és páratartalomtól függően alakul. A fejtetvek fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet 32°C.
Egy vízben oldhatatlan „ragasztót” használva, a kifejlett nőstény a hajszálakra rögzíti az ovális 0,8 mm hosszú tojásait (serkéit), közel a hajtövekhez. A tojások kitin-héjba vannak burkolva. Ezután 7-8 napot vesz igénybe, hogy a serkék kikeljenek. A kifejlett tetvek 9-12 napon belül fejlődnek ki a lárva stádiumból, és ezután 2-3 nappal már készen is állnak a szaporodásra. A nőstény tetvek életciklusuk során 150-300 petét képesek rakni.
A fejtetvesség főbb tünete: a tartós viszketés
A fejtetvek naponta többször szívnak vért, amelynek során a nyálmirigyüknek véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagait a fejbőrbe fecskendezik.
Ez váltja ki a fejtetvesség legfőbb tünetének a jelentkezését, a tartós viszketést.
Gyakran csak a kezdeti fertőzés után több héttel várható az immunológiai reakció megjelenése. Először vörös papulák láthatóak a fejbőrön, amelyet csalánkiütésszerű bőrreakciók kísérhetnek. A viszketés a csípések számának növekedésével arányosan fokozódik.
A csípések vakarása felsebzi a bőrt, ezzel utat nyit a baktériumoknak, ezáltal csak még súlyosabbá válnak a bőrreakciók.
Jelenlegi kezelési módok és problémáik
Habár más fejtetű kezelési terápiák is elérhetőek, az ezekkel kapcsolatos problémák és korlátozások a következők:
- Némely jelenleg hozzáférhető kezelési mód neurotoxikus hatásmechanizmusú vegyi anyagokat tartalmaz.
- Némely fejtetű ellenes szer csak a kifejlett tetveket és kisebb mennyiségben a lárváikat öli meg, de a petéiket egyáltalán nem (amelyek túlélhetnek, kifejlett tetűvé válhatnak és újrafertőzhetnek).
- A fejtetvek világszerte egyre inkább rezisztenssé válnak a neurotoxikus hatásmechanizmusú tetűirtó szerekre.